A fejem felett lebeg,
� az els�, aki r�m n�z, mikor felkelek.
F�l�m hajol, belet�r aranybarna f�rtjeibe.
K�k szemei csak �gy csillognak a holdf�nyben.

Utazok.
A vonat ablak�n visszat�kr�z�dnek a f�nyek.
�s az � arca.
Azt mondja: Ne hagyj el, csak velem lehetsz teljes.
Azt mondja: �n vigy�zok R�d, b�rmerre is menj,
�s nem hagyom, hogy bajod essen,
Csak add kezembe gy�ny�r� lelkedet!

Ny�jtom a kezem, a k�rhinta mag�val ragad,
Egy �j vil�g kapi ny�lnak.
Azt mondja: Felejtsd el ezt a vil�got,
Elviszlek egy olyan helyre, ahol nincs f�jdalom.
Ahol a napsugarak takar�k�nt �lelnek.
Ahol a hajnali sz�l cs�kot lehel orc�dra.
Ahol nem �rzel t�bb� k�ts�get,
�s nincs t�bb ki nem mondott f�jdalom.

A l�bam remeg.
Ez t�l sz�p, hogy igaz legyen.
�s val�ban:
A t�k�rk�p sz�tt�rik, az �lom szertefoszlik.
A val�s�g �gy�k�nt robban.
A sz�tt�rt szil�nkok v�resre v�gj�k a l�bamat.

T�rdre rogyok, a sarokba k�szok.
Mik�zben n�zem, ahogy a val�s�g
Mindent beter�t k�r�l�ttem:
A saj�t �letem apr� darabk�i
Sebzik meg a saj�t lelkemet.